A fenntartható citrustermesztés útja a mezőgazdaságban
A levéltetvek elleni védekezés az Aphidius colemani parazita darazsakkal
Az Aphidius colemani egy biológiai kártevőirtásra használt parazita darázs. Ez a faj a Braconidae családba tartozik, és elsősorban a levéltetűpopulációk különböző mezőgazdasági és kertészeti környezetekben történő ellenőrzésének hatékonyságáról ismert. Az Aphidius colemani széles körben használatos a levéltetvek biológiai védekezésében.
Az Aphidius colemani a következő kártevők ellen alkalmazható:
- Gyapot levéltetű(Aphis gossypii)
- Zöld őszibarack levéltetű(Myzus persicae)
- dohánytetű(Myzus nicotianae)
Az Aphidius colemani természetes ellenség Aphipar néven kapható a Koppertnél.
Aphidius colemani products
Bontsa ki az összes elemet
Best conditions for use of Aphidius colemani
The parasitic wasp Aphidius colemani is most effective between 20 and 25°C (68 and 77°F). The effectivity is reduced at temperatures above 30°C/86°F.
Hogyan kell használni az Aphidius colemani-t?
Az élősködő darázs üvegben kapható (Aphipar).
- Az anyagot kőzetgyapot lapokra vagy Diboxokba terítsük.
- Ügyeljen arra, hogy az anyag száraz maradjon, és legalább néhány napig ne mozduljon el a behelyezési helyéről.
Az Aphipar adagolása függ az éghajlattól, a növénykultúrától és a levéltetvek sűrűségétől, és mindig az adott helyzethez kell igazítani. A bevitelt megelőzően kezdje meg nem sokkal a növény kiültetése után. A bevezetési adagok jellemzően 0,25-4 perm2/felület között mozognak. A kijuttatást legalább 3 alkalommal meg kell ismételni. A helyzetének megfelelő legjobb stratégiával kapcsolatban forduljon a Koppert tanácsadójához vagy a Koppert termékek elismert forgalmazójához.
Az Aphidius colemani parazita darázs viselkedése
Az Aphidius colemani nagyon hatékony kereső viselkedéssel rendelkezik, ami lehetővé teszi a darazsak számára, hogy még alacsony sűrűségben is felkutassák és parazitálják a levéltetveket. A nőstény viselkedése a tojásrakás során az Aphidiidae fajokra jellemző. Először az antennáival dobolva vizsgálja meg a gazdatestet. Ez információt ad a darázsnak arról, hogy a levéltetű a megfelelő faj-e, és hogy nem parazitálták-e már korábban. Ha mindkét kritérium teljesül, akkor megkezdődik a parazitálás második fázisa. A nőstény kinyújtott lábakra áll, és a hasát a mellkasa alatt és a lábai között előrehajlítja. Hasát előre mozgatva ovipozitorával átszúrja a levéltetűt, és lerakja a petét. Mindez kevesebb mint fél másodperc alatt történik. Magán az élősködésen kívül a levéltetű-populációnak az élősködő darázs jelenléte által okozott zavarása is hat: a megriasztott levéltetvek figyelmeztető anyagot választanak ki, amely az egész populációra hat, és gyakran a levéltetvek levélről való lehullását és a földre hullását okozza. Bár ennek következtében sok levéltetű elpusztul, sokan túlélik, és más növényekre vándorolnak, hogy új kolóniákat alapítsanak. Hogy elkerülje, hogy a váladékuk beborítsa, a parazita nem szívesen jut be a nagyon sűrű levéltetű-kolóniákba.
Az Aphidius colemani életciklusa és megjelenése
Az Aphidius spp. nőstényei petét raknak le egy levéltetűben, amelyben később négy lárvapár fejlődik ki. A lárvafejlődés befejezése után a lárva gubót fon a levéltetű hámjában, ami a levéltetű megduzzadását okozza. A kutikula kemény, bőrszerű barnából aranysárga burokká, úgynevezett múmiává alakul. A parazitált levéltetvek a hőmérséklettől függően 7-12 nap múlva aranybarna múmiává alakulnak. Négy-hat nappal később az új darazsak kikelnek. A kifejlett braconid darázs ezt a múmiát egy kerek lyukon keresztül hagyja el. A múmia színe és formája azonban nem ad megbízható kulcsot a benne lévő darázsfajra: sok levéltetveket parazitáló braconid darázs a levéltetvekhez hasonló múmiát hoz létre, mint az Aphidius spp. A levéltetvek nem pusztulnak el azonnal, hanem általában tovább táplálkoznak és mézharmatot választanak ki. A második és harmadik stádiumú levéltetveket részesítik előnyben, de minden stádiumot parazitázhatnak, beleértve a szárnyas levéltetveket is. A parazitált negyedik stádiumú levéltetvek nimfái és a kifejlett levéltetvek még két napig utódokat hoznak létre, de ha a levéltetű egy fiatalabb stádiumban élősködik, akkor nem lesz szaporodás. A hím darázsnak kissé hosszabbak az antennái, a szárnyaknál rövidebb, lekerekített hasa van, és fekete, sötétbarna lábakkal. A nősténynek hegyesebb hasa van, amely olyan hosszú, mint a szárnyak, petecsészével van felszerelve, és fekete, világosbarna lábakkal.
